Férfi 50 egyetlen
Láncfűrésszel vágták le az ujjait, végül vascsővel agyonverték a kétegyházi férfit
A következő és január 1-jétől az új, magasabb korcsoportba tartoznak. Korábban olyan — ma már furcsának ható tornamutatványok is a műsoron voltak, mint a lóugrás keresztben, a függeszkedés, a férfi buzogánygyakorlat, kéziszer-gyakorlat, kötélmászás stb.
A rendszer az es évektől tekinthető befejezettnek, noha — főleg a szerek kialakításával és a gyakorlatok összeállításával és pontozásával kapcsolatban — időről időre történnek kisebb módosítások.
A gyakorlatokat általában hat bíró és egy döntőbíró minősíti: 1-től ig terjedő pontszámot adhatnak, tizedes pontossággal. Mindkét nem által bemutatott gyakorlatok[ szerkesztés ] Talajgyakorlat[ szerkesztés ] Talajgyakorlat A talajgyakorlatokat a korábbi évtizedekben műszabadgyakorlatnak nevezték. A talajgyakorlat számára kialakított terület 12×12 m nagyságú, rugalmas keményhab alapozású szőnyeg. A szőnyeg rugalmas kialakítása teszi lehetővé a tornászok számára a nagy magasságú ugrások végrehajtását, anélkül, hogy a talajra érkezéskor ébredő dinamikus erőhatások károsan vegyék igénybe ízületeiket.
A gyakorlatok során a tornászok bizonyságot adhatnak rugalmasságról, erőről, egyensúlyérzékről és akrobatikus képzettségről.
A gyakorlatok különböző ugrásokból, forgásokból, körözésekből, kézállásokból és más erőelemekből állnak, amiket nőknél táncelemek is kiegészítenek.
A gyakorlatokat a nők zenére, a férfiak anélkül mutatják be. Ez az egyetlen szer, ahol a férfiak rövid sportnadrágban is bemutathatják gyakorlataikat.
7 mondat, amit egyetlen nő sem akar hallani
Ugrás[ szerkesztés ] Az ugrást korábban lóugrásnak nevezték. Az ugrást ekkor a férfiak hosszában, a nők keresztben elhelyezett kápa nélküli lovon hajtották végre.
A mai ugrószer körülbelül 1×1 m felületű, speciális kialakítású tornaszer. Magassága férfiak esetén 1,35 m, nőknél 1,25 m. Az ugrást a versenyzők nekifutásból, rugós dobbantóról indítják.
Old Spice Whitewater (Roll-on) 50ml
A szert két kézzel érintik, azon megtámaszkodva a test hossz- és keresztiránya mentén forgásokat végeznek, majd a kijelölt érkezési helyen fognak talajt két lábbal.
A versenyzők bizonyos ugrásfajtáknál már a szer érintése előtt is végrehajthatnak forgást és csavart. Gyűrűgyakorlat[ szerkesztés ] Gyűrűgyakorlat A gyűrű szer két, 18 cm férfi 50 egyetlen átmérőjű fa karika, amelyek a talaj felett cm-re lógnak egy szilárdan kifeszített állványzatról, egymástól való távolságuk 50 cm. Az állvány magassága 5,5 m, szélessége 2,6 m. A gyors társkereső bőrhevederrel kapcsolódnak a felfüggesztő acélsodronyokhoz.
A gyakorlatot a versenyzők nyugalmi függeszkedő testhelyzetből kezdik, és lendületi, erő- és tartásos elemekből összeállítva hajtják végre.
Úszó Eb: férfi 50 m mellen egyetlen magyar továbbjutó
A leugrás minden esetben lendületi elemből történik. Korlátgyakorlat[ szerkesztés ] A korlát megalkotója a német torna atyja, Jahn volt két, párhuzamosan elhelyezett farúd erre utal angol neve: parallel bars. A korlát rudainak hossza 3,5 m, egymástól mért távolságuk — állítható módon — 42—52 cm, és egy állványszerkezeten 1,7 igénylő társkereső magasságban vannak elhelyezve.
A gyakorlat lendületi, forgásos és egyensúlyi elemekből áll, gyakran erőelemekkel kiegészítve. A gyakorlat elemei a rudak irányában, de arra merőlegesen is végrehajthatók. Lólengés[ szerkesztés ] Lólengés A ló hosszúsága 1,6 m, 1,1 m magas, a rajta férfi 50 egyetlen kápák magassága 12 cm, egymástól való távolságuk — állíthatóan — 40—45 cm. A lólengés gyakorlata csak lendületi elemekből állhat pároskörök, ollók és ellenollók, orsók stb.
Mind a kötelező, mind pedig a szabadon választott ugrást csak egyszer lehet bemutatni. A lólengés két legnehezebb elemét Vígh László edző jóvoltából magyar tornászok mutatták be, és róluk nevezték férfi 50 egyetlen Magyar-vándor — Magyar ZoltánSivadó-vándor — Sivadó János. Nyújtógyakorlat[ szerkesztés ] A nyújtó egy acélrúd, amelynek az átmérője 28 mm, hossza 2,4 m, és a talajtól 2,80 m magasságban rögzítik egy állványzaton.
A szer egyik gyakran alkalmazott speciális elemét Kovács-szaltóaz azt először bemutató Kovács Péterről nevezték el. Gerendagyakorlat Gerendagyakorlat[ szerkesztés ] A gerenda 5 m hosszú és 10 cm széles, felületén filcréteget helyeznek el. A gerenda magassága cm. A gyakorlatok elemei az egyensúlyérzékre épülnek: lépések, forgások, szaltók stb.
Terméketlenné válhatnak a férfiak
Felemáskorlát-gyakorlat[ szerkesztés ] A felemás korlát két, egymással párhuzamosan elhelyezett farúd. A férfiak által használt korláttól abban különbözik, hogy a két rúd magassága eltérő: cm és cm, távolságuk állítható.
A felemás korláton bemutatott gyakorlatok némiképp a nyújtógyakorlatokra emlékeztetnek, miközben a tornászok a két rudat közel egyforma arányban használják fellendülések, fordulatok, szökkenések, billenések stb. A gyakorlatokat gyakran ugródeszkáról felugorva indítják.