Más szóval az ismeretség, Közösségi hálózat – Wikipédia

Ismeretség szinonima | szinoníma szótár online.

Hogy támad az ismeretség? A törökök szánalomra méltó embernek tartanak mindenkit, aki utazik. Az utazás más szóval az ismeretség kényelmetlenségei közé tartozik az is, mikor az ember nem ismeri az útitársát; az egyik meghúzza magát az egyik szegletbe, a másik a másikba; egyik sem tudja, hogy mit szóljon a másikhoz; vajon nem bántja-e meg azáltal, ha megszólítja; és micsoda nyelven beszéljen vele, vajon nyájas emberrel van-e dolga vagy gorombával, s órákig elkémlelheti egymás arcát, töprenkedve amannak kiléte felől, amit persze az arcvonásokból nagyon nehezen lehet kitudni.

Fehér Gyulának Füzesgyarmatról Kolozsvárra kellett utaznia valami ügyesbajos dolgában, amikor a kalauz ezzel a biztató szóval segítette fel a Biazini-gyorskocsi lépcsőin.

más szóval az ismeretség

A jámbor ifjú nagy vigyázatossággal lépett be a hintóba, nehogy akaratlanul megtudja, hogy méltóságos útitársának vannak-e tyúkszemei, és érzékenyek-e; azután szépen félrehúzta magát a másik szegletbe, s gondja volt rá, hogy a köpönyege amazéhoz ne érjen: az övé egy kicsinyt sáros volt; nagy sártengeren utazott Gyarmatig. Útitársa, akiről a kalauz annyit mondott neki, hogy gróf, szürke farkasprémes köpenyébe burkolva ült a hintó egyik szegletében, kék szemüvegét az érkező felé fordítva.

A kocsi megindult; a hintó hányódott-vetődött a kíméletlen úton, a gróf úr szemüvegei egyre zsenírozták a fiatal útitársat. Már az éppen kezdett valami tárgyra akadni, ami felett beszédet lehetne kötni a folyvást ránéző útitárssal: az út egyik felén tudniillik igen jó, a másikon igen rossz vetések látszottak, érdekes lehetett megvitatni, honnan eredhet e különbség ugyanazon földben; midőn bizonyos horkolási hangok egészen más gondolatra téríték; a gróf úr bizony egyre egyedülálló nők lengyelország elvenni, s kisebb gondja is nagyobb annál, hogy útitársát folyvást nézze; ezt csak a szemüvegek tették.

E felfedezés után Gyula is hanyatt tette magát más szóval az ismeretség párnák közé, s versenyt aludt útitársával. Igen jó meleg, álomra hívogató idő volt; nemcsak a két utazó aludt odabenn, a hintóban, hanem aludt odakünn a bakon a kocsis és kalauz is. Egyszer azután azt álmodta Gyula, hogy az ismeretlen gróf azzal a kék szemüveggel a nyakába borul, s azzal mind a ketten leesnek egy torony tetejéből: ő alul marad, a gróf felül.

Hasonló szavak:

Amint erre felébredt, hát a gróf csakugyan felül volt, ő pedig alul; a kocsi ablaka az ég felé; belefordultak az árokba. Már akkor lehetetlen volt egymást meg nem szólítaniok. A gróf azzal kiütötte a kocsi ablakát, s kimászott rajta, útközben engedelmet kért Gyulától, hogy mind a két lábával rátaposott, de nem lehetett másképp. Azután Gyula is kimenekült, s körülnéztek. A jámbor lovak, miután belefordíták a kocsit az árokba, megálltak, és azt nagyon okosan tették, mert különben a kalauzt, aki ájultan esett fejtetőre közéjük, könnyen összetaposhatták volna; a kocsis az árokba esve jajveszékelt, hogy neki eltörött a lába.

Nézzük hát, ezeknek mi bajuk!

  1. Ernestine társkereső iroda költségei
  2. Hogy támad az ismeretség? | Jókai Mór Összes Művei | Kézikönyvtár
  3. Гляди, - закричала она девочке, - гляди туда, на юг.

A kalauzt kihúzták a lovak alul, meglocsolták a fejét normandia helyszíni találkozón ami nem használt neki semmit. Jó lesz az ennek is. A gróf a helyzet fatalitásában is igen humorisztikusnak találta azt az ötletet; úgy kell a kalauznak, minek aludt el! És szerencsésen sikerült a műtét, a birkaérvágó megtette a magáét, a kalauz magához tért és feltápászkodott.

más szóval az ismeretség

Ez azalatt folyvást ordított, hogy eltörte a lábát, vegyék ki az árokból! A gróf ismerd tapló mentség neki, hogy csak várjon ott békével, még az az iszap jót tesz a lábának. Mikor aztán a kalauzzal készen voltak, akkor kihúzták a sárból, s lefektették az út közepére.

Sajátságos jelenet volt, hogy ez a két férfi milyen nyugalmas flegmával végezte az ambulance kötelességeit, ahelyett, hogy szitkozódott és jajveszékelt volna. Gyula végigtapogatá műértő ujjakkal a fájdalmas lábat, melyről tollkéssel fejtette le a csizmát.

más szóval az ismeretség

Kérem, méltóságos úr, legyen olyan jó, fogja meg ennek a legénynek a vállát, míg helyreigazítom a csontjait. Ennek a tarsus csontjai közől ugrott ki az astragalus, s félrecsúszott az os navicularétól, s emiatt a ligamentum talianticum félrecsavarodott; egyéb baj nincs. Mégis valami doktor lesz — gondolá magában a gróf. Most egyszerre egyet rántott Gyula a fájós lábon, egyik hüvelykével megnyomta a csontját, a kocsis nagyot ordított, a másik lábával felrúgva a levegőbe.

Az elmélet alkalmazásai[ szerkesztés ] Internetes ismeretségi hálók[ szerkesztés ] Az internet történetének első ismertségi hálója az amerikai Classmates.

Az ember talpra tudott állni. A gróf és Gyula kifogták a lovakat a feldűlt hintóból, azután nekifeszítették az emelőcsavart, talpra állították a bárkát, a beteg kalauzt és kocsist beültették a hintóba, maguk befogták megint a lovakat, s kiültek a kocsisülésre.

Ámbár én is megszoktam, hogy a lovaimat magam hajtsam, de flört vágású igen jámbor párák, s csak kettős fogat; ez pedig ötös, amit még nem próbáltam. Talán mégis gazdatiszt lesz — jegyzé magában a gróf.

Hm, furcsa gróf lehet az — gondolá magában Gyula —, aki azt nézi, hogy mi a haszontalan kiadás, s a lovakat sajnálja. A gróf igen ügyesen kocsizott; néhány óra múlva Nagyváradra értek: ott a grófot saját hintója várta; ő arra ült, és másfelé ment, a gyorskocsi lovat, kocsist és kalauzt váltott, Gyula nem tudta meg, hogy ki volt hát az, akivel utazott.

Gyula néhány hét múlva a sz…i fördőre utazott. Tett magának annyi időt és pénzt félre, hogy egészsége kedveért néhány hetet ott tölthessen.

Bizony más szóval az ismeretség az egészsége kedveért tette, s okos ember, aki dolga után él, jól tudja azt, hogy az egészség kapitális, azt tehát épségben kell tartani. Árpás falu mintegy óra járásnyira fekszik ettől a fördőhelytől; mikor e falu alá ért, az éppen lángba volt borulva, kérdések megismerni az iszlám utcasor égett; ordítás, kiabálás hangzott minden oldalról.

Gyula rögtön leszállt kocsijáról, s a veszély színhelyére sietett, ha lehet valamiben segíteni. Mikor a templom elé ért, ott látta a legnagyobb embercsoportot, mely a szent épület megmentésén fáradozott; a téren állt egy nagy fecskendő, melynek rúdjait két oldalról hajtották szakadatlanul, a fecskendő tetején állt egy nyári blúzba öltözött férfi, ki a csövet irányozta.

Ez arc, e kék szemüveg ismeretes volt már Gyula előtt. Az ő grófi útitársa. A fecskendőnek azonban valami hibája lehetett, mert bár elég magasra lőtte a vízsugárt, de nem folytonosan, hanem szüntelen megszakadozva, ami az egész oltási műtételt meghiúsítá.

Tegye, az isten áldja meg, hisz ön mindenhez ért. Azzal nem is üdvözölték egymást jó napot csak nem kívánhattak egymásnak egy égő falu piacánhanem kisrófolták a gép egyik oldalát, Gyula elkérte a gróf egyik szarvasbőr kesztyűjét, azt széthasította, egyik darabját rákötötte a vízgép zárcsappantyújára, s azontúl folytonosan és szakadatlanul lövellt a vízsugár a tömlőből, magasabban is hordott, mint azelőtt.

Estefelé sikerült a tüzet elfojtani. A gróf és Gyula egyformán lucskosan, kormosan, fáradtan találkoztak össze az utolsó üszöktanyánál. Megszoríthatta, az éppen olyan szenes volt, mint az övé. Amint megláttam az égést, a fecskendő elé fogattam, s siettem ide. Ön szíves lesz engem kocsiján most visszavinni, mert a lovaimnak még itt kell maradniok vizet hordani. A két férfi a bíró házánál lemosta magáról a kormot, ruhát váltott. A bíró nagyon más szóval az ismeretség az uraknak a segítséget, csak azon sajnálkozott, hogy az más szóval az ismeretség és a paplak is leégett.

A gróf egy percre félreinté a bírót, mikor menni akart, s titokban átadott neki száz pengőt, hogy a kárvallottak között ossza ki.

más szóval az ismeretség

Azért tette titokban, hogy útitársát ne hozza kényszerűségbe. Rögtön ki fogom mind a kétszázat osztani; az a másik kegyelmes úr is olyan jó volt.

más szóval az ismeretség

A gróf ebből megtudta, hogy ismeretlen ismerőse éppen azon a gondolaton volt, amin ő, sőt még a tárcájából is éppen annyit vett ki; mintha összebeszéltek volna. Amíg a gróf és Gyula a sz…i fürdő felé haladtak, valami tíz kocsival és hintóval találkoztak szemben, melyek mind meg voltak rakva urakkal, gavallérokkal; némelyiken hatan is ültek, s szörnyű sietséggel iparkodtak az égés felé sietni; — a gróf nagyon kérte Gyulát, hogy ne feleljen nekik semmit, akármit kérdeznek.

Majd holnap hallgassa ön el, milyen deklamáció lesz a sétányon a hölgyek előtt, ki-ki hány eleven gyereket hozott ki az égő üszkök közől, hogy mászott fel a lángoló toronyba, s milyen utcasorokat mentett meg bátor lélekjelenléte által. Gyula minden szemközt jövőt nevét megkérdezé a gróftól, s feljegyezte tárcájába.

Holnap sorba járom ezeket a derék urakat, akik ilyen nagy részvétet mutatnak ma szerencsétlen embertársaik iránt, s segélyt gyűjtök nálok a leégettek számára. A gróf nevetett az ötletnek.

Tréfának igen jó lenne; ha mulatságos ábrázatokat akar ön gyűjteni karikatúraalbum számára, akkor ez célra vezet; hanem ha pénzt akar gyűjteni az égettek számára, akkor kevésbé.

Egyet talán megfog ön, a többi szétszalad, vagy alkuba bocsátkozik, s filléreket ír alá. Ah, jótékony célra nem ilyen ijesztgetéssel szokták az embereket összegyűjteni. Annál nekem sokkal jobb eszmém van. Adunk műversenyt az égettek javára. Ezen az úton kemény összeget be lehet hajtani, amit különben semmi ékesen szólás ki nem bírna csalogatni az emberek zsebeiből.

De hol vesszük a versenyhez való művészeket? Kitelik az belőlünk. Tud ön énekelni vagy szavalni? Nekem van egy leányom, aki csinosan énekel; meg egy mostohaleányom, aki a zongorát veri; az emberek kíváncsiak lesznek megtudni, hogyan énekel és zongorázik egy grófkisasszony, s aztán más szóval az ismeretség énekeltek és zongoráztak, annyi bizonyos, hogy megszólják őket, hanem ez már egy kis áldozat.

Az egyik megteszi jószívűségből, a másik megteszi hiúságból. Ismerem őket. Aztán nekem mind a kettő szót fogad.

A gróf olyan elégülten mondta ki azt az ismerd virtual szót, nehezen is mondta ki, mert egy kis dicsekedés volt benne. Azt kitanulhatták kölcsönösen, hogy egymás társaságába beillenek.

más szóval az ismeretség

Gyula észrevehette a grófon, hogy az okos, szabadelvű, előítélet nélküli ember; aki szeret ugyan nemesember lenni, de másnak is megengedi, hogy az legyen, s azért, hogy ő maga büszke, nem kíván mástól alázatosságot; megkívánja ugyan, hogy őt mindenki úgy respektálja, mint grófot, hanem azután ő is úgy bánik minden emberrel, mintha azok mind grófok volnának. Viszont ő is láthatott annyit Gyuláról, hogy ez nem iparlovag; más egyéb zsánert pedig nincs oka az embernek kerülni, s megbánni, ha elhirtelenkedett szóval vendégül találta meghívni házához.

Hoppá-hoppá, nincs találat!

Gyula úgy gondolá, hogy majd a gróf házánál bemutatja magát, hogy kicsoda. Nemsokára más szóval az ismeretség a fürdőt.

Едва не забыла о боли в бедре. - А как ты спала.

A gróf megmagyarázta, hogy merre hajtsanak; a sétány végében egy kis csinos nyári lak állt, az a gróf tulajdon háza volt, mert, mint mondá, itt szokta a nyarat mindig tölteni, nem megy külföldre; hanem inkább más ismerőseit is biztatja, hogy emeljék a hazai mulatóhelyek hitelét.

Ha már egyebet nem tesznek, legalább tudjanak mulatni patriotizmusból. Gyula kocsija behajtatott a csinos kis udvarra, melynek közepét egy teljes nyílásban levő tulipánfa foglalta el. Gyula megdicsérte a tulipiferát, a gróf megjegyezte rá, hogy ő azt saját maga nevelte — magról. A gróf régi kertész lehet. A gróf elébb szobájába akarta vezetni vendégét, hogy az hadd piperézze fel magát, midőn az asszonyoknak be akarja mutatni — tudjuk, hogy a férfiak milyen hiúk —; azonban a véletlen meghiúsítá ezt az illemszabályi jó szándékot, mert alig léptek a tornácba, a terem ajtaja eléjük nyílt, s a két grófleány, kiket a kocsizörgés figyelmessé tett, a gróf elé jött sietve.

Abban a percben a gróf három különböző módon meglepetett arcot látott maga előtt; két leányáét és Gyuláét, kik az első tekintetre bámulva néztek össze; míg végre a nagyobbik grófhölgy kedélyesen nyújtá egyik kezét Gyula elé, másikat atyjának, s mind a kettőt szívesen megszorítva, leplezetlen örömmel mondá: — Hozta isten!

Ez már meglepetés. Hol találtál erre a más szóval az ismeretség fiunkra, apám? A két férfi most egymás felé fordult: most mind a kettő megtudta, hogy ki a másik: Gyula Somlyóházi grófot mint hírhedett derék hazafit becsülte rég; talán valami egyéb is sokszor juttatá e más szóval az ismeretség eszébe.

Többet nem mondott, de ez soknak is elég volt. Jól van ön így is; hiszen úgyis itthon van nálunk. Itthon van nálunk; mit jelent ez a szó? A gróf neje nem volt a szobában, azt mondák, hogy a kertbe ment le hortenziáit átültetni, miket sohasem bíz a kertészre; mindig saját kezeivel ápolja.

Account Options

Kedvenc virágai. A grófné azonban igen nyájasan fogadta vendégét, még azt is megengedte neki, hogy kedvenc virágai átültetésében segítségére legyen, ami hallatlan kegy volt a delnőtől azon ifjú irányában, aki akkor cseppent az égből közéjük. Az egész család olyan gyöngéden fogadta őt, mint valami régi kedves ismerőst; Szeréna annyi szépet tudott neki mondani legelső találkozásuk órájáról, s hallgatag testvére olyan szépen tudott pirulni hozzá.

Valami gyöngébb fejű ember, mint Gyula, ebben az első órában agyon-szerelmes lett volna az egész grófi családba, elkezdve a derék családfőn, annak legifjabb virágáig; hanem Gyula elég szerencsétlen volt, vagy mondjuk inkább szerencsésnek, elébbjárni az eszével, mint szívével.

Akármilyen szépen mosolyog az ég a földre, azért az egyik mégis ég, a másik föld, s mekkora űr van a kettő között, azt még eddig a csillagászok nem bírták számokkal kifejezni.

Hasonlóhozzászólások