Silvesterparty egyéni stuttgart, Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Sehipa munkája érdekes és értékes és megérdemelné, hogy magyarul is megjelenjék. Miskolczy István.
Karl Groos: Fürst Metternich. Eine Studie zur Psychologie der Eitelkeit. Stuttgart u.
Berlin, Kisebb terjedelmű mű, amely egy jellemvonást vesz külön vizsgálat alá egy államférfiúban. Célja inkább az, hogy a hiúság lélektanához új adatokkal szolgáljon, mint az, hogy Metternichet jellemezze.
Vizsgálata tárgyául is csak azért választotta a nagy osztrák kancellár egyéniségét, mert figyelmeztették annak silvesterparty egyéni stuttgart gondolatából kiütköző hiúságra. De kitűnő alkalom ez a mű arra, hogy szemébe nézhessünk a kérdésnek: Veheti-e valami hasznát a történetírás a psychológia törvényszerű megállapításainak?
Szüksége lehet-e arra, hogy a történeti alakok egyéniségét, jellemvonásait a történeti tettektől függetlenül is, öncélúan, belső szerkezetükben értse meg és magyarázza? Vagy elégséges, ha megállapítja azt, hogy egyes tetteknél bizonyos egyéni hajlamok miként érvényesültek 1 Ezek a kérdések merülnek fel Groos könyvének olvasásakor és teszik talán indokolttá, ha azzal e helyen bővebben foglalkozunk.
Új Dunántúli Napló, Július A magyar nyelvterületen élő népzenészek első országos fesztiválját és egyéni versenyét rendezik meg július én és án Dunaszekcsőn cimbalom, citera, tárogató, duda és népi furulya kategóriájában értékes díjakkal. A zsűri elnöke Sárosi Bálint címzetes egyetemi tanár, népzene- kutató lesz.
Vizsgálatát, psychológus létére, a hiúság s különböző válfajai lélektani fogalmának megállapításával kezdi a szerző, összekapcsolván azt a Metternichnél mutatkozó formák rajzával. Milyennek látja önmaga belsejét Metternich! És milyennek szeretne látszani kifelé?
Ismeretes dolog, hogy kevéssé felderített a kép, amit az ember silvesterparty egyéni stuttgart belsejéről alkot, többnyire ferde az; az ember szereti másként képzelni magát, mint amilyen. Ha őszinte is akar lenni valaki, élénken érezheti belsejét, de nehezen öntheti fogalomba, amit érez.
Sportpályafutása[ szerkesztés ] Győrben kezdett el tornázni.
És az egyszer látott belső kép időnkint módosul, ingadozik. Különösen és sokszor ingadozik a felfogás az értékekről, amelyeket az ember önmagában találni vél.
Metternich főként azért fordult belsejéhez, hogy onnan előnyös tulajdonságokat hozzon maga elé, önmaga kielégüléséül. Meg volt győződve arról, hogy pontosan ismeri önmagát. Önmaga belső képe állandóan ugyanaz volt előtte.
Önértékelése magas és feltűnően egyenlő hőmérsékletet mutat. Amikor, bukása idején, az egész világ ellene fordult, még akkor sem ismerte el, hogy hibázhatott. Semmi nyoma irataiban annak, hogy valaha is kétségeskedett volna önmaga felől.