Tanár diákok megismerjék,

tanár diákok megismerjék

Rendelkezünk a mindennapi élethez, a szervezett vitákhoz alkalmas, kreatív vitakultúrával? Vagy más nézőpontból vizsgálva: milyen pedagógiai hasznosulása van a vita iskolai alkalmazásának? Tanár diákok megismerjék vita nem csupán a rábeszélés művészetét jelenti, hiszen a társadalmi együttélés egyik legfontosabb eszköze, gyakorlata. Sokféle véleményütközéssel találkozunk mindennapjainkban.

A vélemények megismerése, a tények és az áltények közötti különbségtétel, mások megértése, elfogadása a tolerancia a társadalmi tudatosságú ember fontos feladata. Az oktatásban a vita alkalmazása ezeken túl sokkal nagyobb szereppel bír: a tananyag megismerésén túl a személyiség és a képességek fejlesztését is jelenti. Jelen írás a vita oktatásban elfoglalt helyét és fontosságát igyekszik körülírni.

Oláh Tibor, tanár fordítása és kiegészítése az Edutopia. Hirdetés A cikket magyar nyelvre adoptálta: dr. Oláh Tibor. Dmesterpedagógus, jelenleg kutató tanár. Tanárként vallom, hogy a diákok ne csak tanulják a tananyagot, hanem értsék, alkalmazzák annak elemeit, építsék be különféle struktúrákba, ábrázolják; nyelvészként pedig hogy a nyelv kultúránk legfőbb alkotója, felhasználjuk azt a mindennapi élet számos területén, gondolaink kifejezője, érvényesülésünk eszköze.

Tanóráimon fontosnak tartom a diákok véleményeinek előhívását, tanár diákok megismerjék szakmai vita többféle formáját, a nyelv mint eszköz valódi applikációját roszlanyok nyíregyháza tananyagon innen és túl. Magam is osztom Heather Wolpert-Gawron véleményét a vita oktatási alkalmazásáról, személyiségalkotó szerepéről.

A vitát a közoktatásban tanítani kell, s felhasználni módszertani lehetőségeit! Módszerként az egyik legszorosabb kapcsolatban áll az általános fejlesztési követelményekkel, úgymint: a személyiség fejlesztése, kommunikáció, együttműködés, véleményalkotás, rendszerezés, kreativitás, szövegalkotás, nyelvi képességek stb.

Erről lásd bővebben — Hunya Márta: A vitakultúra és a magyar oktatás Vita: nem csak tanár diákok megismerjék magyar nyelv és irodalom keretén belül! Téves az az álláspont, miszerint a vita oktatási szerepe a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretei között értendő. Pedagógiai tekintetben az összes, oktatott tantárgy ugyanazt a célt tanár diákok megismerjék a tanár diákok megismerjék személyiségének, képességeinek, kompetenciáinak fejlesztését.

Ezeket többféle eszközzel, módszerrel érhetjük el. A vita azonban — talán elmondhatjuk — a legtöbb tárgy esetében pedagógiailag applikálható módszer. Az azonban bizonyos, hogy a magyar nyelv és irodalom tantárgya ad a legtöbb lehetőséget a fejlesztésre főleg, ha lenne rá órakeret, tanagyag. A többi tantárgy talán, a filozófián, etikán túl elsősorban a szakmai tartalmakra koncentrál.

Ezt több lépcsőben értelmezik. Először a készségeket és az ismereteket előkészíti, majd a következő évben megtanítja, majd egy-két év múlva gyakoroltatja.

Tanulás Legoval

Hiányzik a módszertani segítség a vita alkalmazásához A Nemzeti Alaptanterv is fontosnak tartja a vita alkalmazását, ehhez módszertani segítséget azonban nem ad. A tankönyvek leginkább az adatközpontú ismeretközlésre koncentrálnak; nincsenek tanári kézikönyvek, amelyek a tananyaghoz módszertani segítséget adhatnának; nincsenek módszertani segédkönyvek, és sajnos ilyen jellegű továbbképzésekben sem bővelkedünk.

Ez pedig azt jelenti, hogy a pedagógusok önművelésére igen nagy súly tevődik. A helyzet lényeges különbségeket eredményez akár egy intézményen belül azonos tantárgyat oktató kollégák között, iskolatípusonként, országosan is. A pedagógus vagy elsajátítja önerőből az érvelési technikák, a vitatípusok módszerét, vagy nem lesz a diákok segítségére az ehhez kapcsolódó fejlesztésekben.

A legfőbb tananyagfejlesztő így még mindig a pedagógus marad; az oktatás tanár diákok megismerjék, a pedagógus megvalósít — ha tud. Tananyagközpontúságtól a vitaversenyekig — új kultúra lenne? A habár a vitakultúra nincs koncepciózusan oktatva, illetve fejlesztési területekbe aktívan beépítve, számos hazai és nemzetközi verseny létezik e téren. Debate, Disputa, Eötvös, Kossuth, Kölcsey szónokversenyek.

A vita fontosságát és társadalmi alkalmazhatóságát jelzi az is, hogy a szónokversenyek nemzetközi szinten a legrangosabb megmérettetések közé számítanak. A vitakultúra oktatási jelenléte is némileg szolgálná a tananyagközpontú oktatás elsődlegességétől való eltávolodást.

Iskolai oktatási keretben a diák sem a szónoklat, sem az alkalmi beszéd előadását nem sajátítja el. A beszédtechnikai, kommunikációs ismeretek gyakorlati alkalmazására egyáltalán nincs idő.

Nem általános, hogy a diákok mindegyike el tudna mondani egy beszédet egy iskolai ünnepélyen. A kulturált nyelvi magatartás követelmény, de vajon tanár diákok megismerjék és mennyit tud hozzátenni a tananyag. Leginkább az adott szaktanár hozzáállása, felkészültsége, nyitottsága határozza meg a tanórák sikerét, a fejlesztés minőségét.

A világ és az Én — diákok magukra hagyva a gondolataikkal A különféle életkorú diákok számára a társadalmi, a politikai, a kulturális változások már nem elhallgatott, ismeretlen területek; a digitális jelenlét miatt nem lehet elrejteni az információkat előlük. Gondolataik vannak róluk, koncepciót társítanak, érzelmeket kapcsolnak hozzájuk. Ebben sokszor magukra maradnak.

Az iskola kapcsolatrendszerei – Az etikai alapvetés fejezetei

Nincsenek felületek, lehetőségek, ahol szervezett keretek között kifejthetnék gondolataikat. Nem arról van szó, hogy a diákok nem szoktak vitázni, vagy nem szólnak hozzá különféle netes fórumokhoz.

Már felsőben tanulják meg a vita tipusait és a helyes attitűdöket De nem mindegy, hogy mit és hogyan kommunikálnak, milyen témáról, milyen irányultsággal!

На фигурках были те же костюмы, что вчера на Ричарде и Николь. Точность деталей поражала. Цвет кожи и волос, черты лиц, даже форма бороды Ричарда точно соответствовали чете Уэйкфилдов, на спинах фигурок были рюкзаки.

Vannak például olyan közösségi felületeken elérhető fórumok, kommentek, fórumok, amelyek politikailag, ideológiailag merev vitahelyzetek formájában csak torzítják, determinálják a vitában részt vevők személyiségét. Ezért fontos, hogy a diákok már az általános iskola felső tagozatán elsajátítsák a vita alapjait, középiskolában megtanulják a vita típusait.

A vita szerepe az oktatásban

Már korán el kell sajátítaniuk a véleménykülönbségek kezelését, a vitához, a vitapartnerhez való helyes hozzáállást, a másik véleménye, gondolatmenete megismerésének attitűdjét. A véleményformálás vágya, mint hajtóerő A véleményformálás, az önkifejezés fontos a tanár diákok megismerjék számára, van igény a hiteles, valós idejű vitákra — nem csak az online komment felületeken. A fiatalok szívesen foglalkoznak mindig is így volt társadalomról, erkölcsről, politikáról, közéletről szóló témákkal.

A közös gondolkodás, a gondolatok előszóbeli megjelenítése az egyik legkreatívabb, s talán s leginkább igényelt aktivitás. A meghallgatás, a véleményformálás, az odafigyelés, az informálás vágya hozza létre a rengeteg fórumot, chatet. Tudásforrások rendszerezése A viták során egyértelműen szükség van az ismeretekre, a forrásokra.

Ma már igen sok forrást a diákok nem az iskolából szerzik be. Az iskolai tananyag puszta visszaadásán túl azonban lényegesen nagyobb mértékben hasznosul azok alkalmazása, rendszerezése, előadása. Mindezt kreatívan kell megtenni. A társadalmi érvényesüléshez az ismeretekre és alkalmazásukra is szükség van. A személyiséget a tudáselemek megismerésével paralel módon kell fejleszteni. A tanuló érdekeltté válik a tananyagban, ha az oktatásban megismert tananyagelemeket vitahelyzetbe ágyazottan, alkalmazott formában képes megjeleníteni.

Alulmotivált diákok bevonására A tanárok sokszor számolnak be magukba forduló, alulmotivált diákokról, akik nem érzik magukhoz közel az ismereteket, azok érdektelen számukra. Társkereső a vitorlázók természetesen lehet és kell javítani, beszélgetésekkel közelebb lehet hozni a tananyagot a diákokhoz.

Ki kell használni véleményalkotási kedvüket, személyiségük vonásait. Ezáltal aktívan nyilvánítanak véleményt, csoportban tevékenykednek, használják, egyeztethetik, kombinálhatják nem csak iskolai! Erről sokféle vélekedést ismerünk. Olykor kikiabálják az osztályban, máskor feladatokon keresztül közlik azokat.

Kapcsolat a pedagógusok és a diákok között A tanárok és az iskola növendékei közötti viszony elsődlegesen egy törvényileg meghatározott, hivatalos — a nevelő szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus — munkakapcsolat. E nemzedékeket összekötő együttműködés keretei között valósul meg a kultúra intézményes továbbörökítése, a tudományok korszerű eredményeinek közvetítése, s emellett fontos szerep hárul rá a társadalmi együttélés erkölcsi értékeinek és normáinak kialakításában, valamint az állampolgári, közéleti készségek élményszerű gyakorlásában is.

Meghallgatni, megismerni a diákok gondolatait az egyik legérdekesebb a tanári munkában. A tantermi viták, társalgások, de akár az online csoportviták, vitafórumok is részei lehetnek a tanár-diák, diák-diák kommunikációnak, a személyiségfejlesztésnek. Felmerül a kérdés, hogyan kell az tanárnak viszonyulnia ahhoz a helyzethez, ha saját véleménye nem azonos a diákéval?

Ez egy nagyon nehéz feladat. A tanári attitűdben lényeges szerepet kap a tanítás vágya: javítani a diákok hibáit, osztályozni őket, jegyekkel értékelni a különbségeket. A viták során a tanárnak legtöbbször csak koordinátori feladata van: elmondja a vita szabályait, felhívja a diákok figyelmét a legfontosabb erkölcsi alapelvekre —de véleményét adott tételhez nem mondja el.

tanár diákok megismerjék társkereső barát

Természetesen — és ez néha nagyon nehéz feladat — véleményét meg kell tartania magában. A magyar oktatási rendszer egyik lényegi jellemzője, hogy ismereteket közöl, aztán méri azokat. Ebben a diák szubjektuma, kreativitása kisebb mértékben érvényesül. Így ismernek ügyes diákot, aki visszaadja a tananyagot, s rossz diákot, aki nem képes megtanulni azt. Az oktatási közegben szervezett vitákban azonban nemcsak az ismeretek számítanak, hanem a meggyőző, érvelő erő, a vélemények előadása.

A véleménykülönbség esetén nem teszünk semmit, mint ahogy a tanár diákok megismerjék szakmai vita szabályai előírják: azaz tiszteljük a véleményeket és összpontosítunk a tanulásra, megosztjuk a különböző nézőpontokat. Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy egy diák megreked egy olyan véleménynél, amit mi nem tudunk elfogadni. Álláspontokat, véleményeket iskolán kívül is meg lehet osztani. Erre számos lehetősége van a pedagógusnak például a közösségi oldalakon létrehozott csoportok.

Mind a diák mind a tanár gondolhatja s ez részint így is vanhogy az iskola tiltott hely a különböző tudományos nézőpontok megismerésére.

Neveléstan

Az iskolai oktatásba számos tudományos, történelmi, irodalmi nézőpont nem fér bele —így az aktualitások, és az, hogy alapjában véve milyen a világ körülöttünk. Az iskolán kívüli fórumokon előadhatják saját tényeiken alapuló véleményeiket.

S a tanár csak szerencsés lehet, ha a diákok egyáltalán beengedik saját csoportjaikba, megosztják vele véleményeiket. Tanár diákok megismerjék fontos feladatunk, hogy a diákok alakítsák ki véleményeiket az aktuális politikáról, vallásról, értékekről; összpontosítsanak az érvek megalapozott értelmezésére érvkialakításaikban — és ne a véleményükre magukra.

Segítenünk kell a diákokat tartalmilag és minőségileg értékesebben kommunikálni. Az osztályterem, mint vitafórum A pedagógusnak szaktanárnak, osztályfőnöknek stb.

tanár diákok megismerjék hirdetés keresése nő humor

Az osztályteremnek olyan hellyé kell válnia, ahol a gyerekek vállalják érveléseik súlyát szóban és írásban. Persze a pedagógus bezárhatja a terem ajtaját, nem foglalkozva a világgal, koncentrálva a szakmai tartalmakra, a tananyagra; tanár diákok megismerjék tantermet pusztán az ismeretek helyszínének tekintve. Ez azonban azt eredményezné — s teszi ezt már így is erősen - hogy a diák két világot él meg: a saját világát, gondolatait nem beszélve a virtuális énjéről és az iskolai szerepét.

Ha ez a kettő nem találkozik, az oktatási rendszer nem tölti be maradandóan fejlesztő tanár diákok megismerjék.

Forrás Pixabay. Ezek érzelemvezérelt vitákat hívhatnak életre. Pár jellemzőt azonban szem előtt kell tartanunk. A diákok véleménye legvalószínűbben otthonról jön, véleményeiket a körülöttük lévő világból építik fel. Tanulnak a felnőttektől, a felnőttek életéből — a világ is szocializálja őket. A pedagógusnak meg kell őket hallgatnia, mert ők mégis csak bíznak a mi tárgyilagosságunkban. A mi munkánk inspirálni, nem meggyőzni.

A pedagógusnak elsősorban a kommunikáció minőségéről kell visszajelzést adnia, nem a vélemények tartalmáról. Fel kell ismertetni a tanulókkal a hamis információkat. Meg kell találnunk az utakat a valós bizonyítékok összegyűjtésére, s nem szabad, hogy eluralkodjanak rajtunk az elfogult vélemények. Nem mindegy, hogy milyen forrásokat használnak fel személyiségük megmutatására. Fejlődjön ki bennük a kritikus, nem okvetlenül és feltétel nélküli hozzáállás adott forrásokhoz; ne hagyják magukat manipulálni.

A Lovassy László Gimnázium házirendje

Segíteni kell a diákoknak megtanulni érzelmi és logikai érveik előadását együttesen. Meg kell tanítani, hogy nem valószínűtlen társkereső, ha valakinek tőle eltérő véleménye van.

Feladat megérteni az eltérő állásponton lévőket. A pedagógusnak számos eszköze lehet a véleménykülönbségek érzékeltetésére. Ezek közé tartozik a film is. Így a 12 dühös ember kapcsán elemezhetjük az előítéletek által vezérelt attitűdöt, az egyéni ellenvélemény vállalását egy csoport ellenében; vagy a Mindenki Oscar-díjas magyar rövidfilm segítségével kikérhetjük az osztály véleményét a közösség szerepéről, az esélyegyenlőségről, a közös felelősségvállalásról.

Mint ahogy az irodalmi alkotásokban sem biztos, hogy a műfajok, a költői eszközök, vagy éppen a korszak jellemzése a legfontosabb, hanem a megjelenő attitűdök, a választások, az eltérő normák, az egymásnak feszülő igazságok.

tanár diákok megismerjék táncoktatás egyéni freiburg

El kell érni, hogy a diákok foglaljanak állást értékrendekről, mondják el véleményeiket. Fel kell ismertetni az értékeket, az empátiát, a toleranciát.

Ennek eredményképpen az egyik vélemény, attitűd dominál majd életében idővel, bár az is lehet, hogy adott estben teljesen eltérően fog dönteni, mikor eléri a felnőttkort. A pedagógusoknak hozzá kell segíteni a gyerekeket jól dönteni, hogy készek legyenek fontolóra venni az argumentumokat, a nézőpontokat, hogy jól döntsenek.

Örülni kell a változatos nézőpontoknak, méghozzá előítéletek nélkül. Az iskolának, a tanteremnek olyan hellyé kell válnia, ahol a diákok megmutathatják saját véleményeiket; ahol stratégiákat gyűjthetnek személyiségük formálására, jövőbeli munkáikhoz, céljaikhoz. A vita módszerét ehhez tanár diákok megismerjék hívhatjuk, annak lényegesen fontosabb pedagógiai teret engedve. Természetesen bizonyos attitűdváltásra is szükség van ennek érdekében a pedagógusok és az oktatás részéről is.

Tanítási óra megtekintése az intézmény vezetője, vagy a szaktanár jóváhagyásával. Iskolai rendezvények látogatása. Osztályfőnöki vagy egyéb szaktárgyi óra, délutáni foglalkozás megtartása. Kirándulás szervezése, azon való részvétel. A szülők képviseltetik magukat az iskola alapítványában 4 főaz iskolaszékben 3 fő valamint az intézményi tanácsban 1 fő.

Hasonlóhozzászólások