Ismerje meg a tanulási műhely judaizmus.

SZÁSZ ANTÓNIA: PARÁZS

Irodalomjegyzék Előszó ben kezdtem el foglalkozni a zsidó kultúrával. Kutatásaim során találkoztam antiszemitizmussal, intoleranciával, megértéssel, érdeklődéssel, elhallgatásokkal. Észrevettem, hogy vallástalan zsidóknál milyen nagy igény van arra, hogy valami módon kifejezzék zsidóságukat, hogy részesei legyenek ennek az ősi kultúrának, s átérezzék azt, hogy ők egy közösséghez tartoznak, még ha e közösség határvonala valójában elég nehezen ragadható is meg.

Érdekelni kezdett, ki milyen módon próbálja újraértelmezni zsidó és magyar identitását; egyáltalán, mi határozza meg identitásukat és identitáskeresésük útját, milyen identitásválasztási lehetőségeik vannak a mai Magyarországon.

Mivel a választásokat nem környezetükből kiragadott egyének teszik önazonosságuk keresésekor, hanem a választás inkább társadalmi hálózatok és források kontextusában zajlik Marsterepmunkám a budapesti zsidó kulturális élet széles spektrumát ölelte fel: azokat a fórumokat, ahol felépíthetik, megerősíthetik és kifejezhetik identitásukat a magukat valami módon zsidónak valló személyek.

Részt vettem a pozitív zsidó identitás kialakítását célzó Szarvasi Hagyományőrző Tábor vezetőképzésén, a Bálint Zsidó Közösségi Ház számos programján, de - tájékozódás végett - jobboldali, antiszemita összejöveteleken, illetve a Baloldali Megújulásért Mozgalom zsidókérdésről és antiszemitizmusról szóló vitadélutánjain is. Továbbá minél több olyan rendezvényen és tevékenységben, melyet az általam megfigyelt kultúra tagja figyelemre méltónak vagy fontosnak tartottak zsidóságuk, pontosabban magyar zsidóságuk szempontjából.

A parázs szó sok mindent kifejez abból, amit megtapasztaltam és éreztem a ismerje meg a tanulási műhely judaizmus során. A rendszerváltozás óta felélénkülő zsidó kulturális életet.

Azt a jelenséget, hogy a Vészkorszak túlélői közül sokan fél évszázadon át elnyomták magukban zsidóságuk komor emlékeit, megtagadták hitüket, de az most fokozatosan újra lángra kap, legalább az emlékezés szintjén. Azt a törekvést, amellyel emberek százai próbálták újraéleszteni eddig elrejtett, elnyomott zsidóságukat, vagy megtalálni másságuk nyitját. Idézi még azt a melegséget is, amelyet több, általam vizsgált közösségben éreztem. Továbbá azt az aggódó igyekezetet, mellyel azon munkálkodnak, nehogy kihunyjon a zsidóság "fénye".

Hiszen a zsidó identitás noha parázslik sokszor azokban is, akik ezt nem akarjákfeléleszthető, de vigyázni kell, nehogy elaludjon e parázs. Törekvéseik számtalan pozitív élményt nyújtanak számukra, de feszültségekkel is terhes: felszínre kerülnek rég elfojtott, elhallgatott kérdések, többeket kirekeszt az a szűkebb vagy tágabb csoport, amelyhez tartozni akarnak.

Ez a tanulmány a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesülettel foglalkozik, ahol őszétől nyaráig végeztem intenzív terepmunkát. Választásom több okból is erre az ún. Egyrészt azért, mert izgalmasnak találtam, hogy igen sokféle, különböző korú, hátterű, sőt vallásos közösségként nem egy vallástalan embert is tömörít.

Másrészt a zsidó kultúra megismerésének, a vallásos zsidó lét közös megélésének egy újszerű, modern alternatíváját kínálja. Nem utolsó sorban pedig azért, mert így egy most formálódó, nagyon is élő mikroközösség minden- és ünnepnapjain, önidentifikációs próbálkozásain és az elfogadtatásért való küzdelmén keresztül betekintést nyújthatok a mai magyar asszimilált zsidóság útkeresésének összetett problematikájába, örömökkel, felfedezésekkel, illetve fájdalmakkal, csalódásokkal teli világába.

Mivel ezen útkeresés jellemzőit, összefüggéseit "életükben", az adott közösség mikrovilágán keresztül, valamint más zsidó szervezetekkel és általában a külvilággal ismerje meg a tanulási műhely judaizmus kapcsolódási pontjaik, illetve az őket elválasztó kérdések mentén vizsgáltam, ismerje meg a tanulási műhely judaizmus, megfigyelési és értelmezési módszeremül a kulturális antropológia holisztikus szemléletű megközelítési módját választottam.

A téma érzékenysége és összetettsége folytán kevésnek és személytelennek éreztem a szociológia felmérést, a pusztán történeti, pszichológiai, teológiai értelmezéseket, hiszen ezek mindegyikére együttesen, egymást kiegészítve volt szükségem kutatásom során. Hollós ; Prónai ; Vajda A zsidó kultúrával foglalkozó hazai néprajzhoz sem igen nyúlhattam, minthogy szinte kizárólag filológiai érdeklődésű volt Rékaielzárkózott a jelenkutatás nehézségeitől.

Bizonyos fokig részesévé kellett válnom a tanulmányozott kultúrának ahhoz, hogy ne csak kívülről, de belülről is megismerhessem, átélhessem a történéseket, megérthessem a problémákat, meghallgathassam akár bizalmas közléseiket is, lehetőleg a közösségi élet minél elfogadottabb résztvevőjeként; valamint hogy lehetőségem ismerje meg a tanulási műhely judaizmus tudakozódni arról, amit gondolnak - s ily módon mélyrehatóan és összefüggéseiben átlássam azt, amit elemezni vagy hitelesen ábrázolni szeretnék.

Gergely ; Borsányi ; Hollós ; McCurdy, Spradley Folyamatosan tanulnom kellett a zsidó kultúrát, történelmet, a rituális élet mozzanatait, kifejezéseit és szimbólumrendszerét, figyelemmel kellett kísérnem a közélet történéseit, hogy saját fogalmaikkal, kategóriáikkal vö. Geertz egyáltalán rá tudjak kérdezni a legkülönbözőbb dolgokra olyan embereknél is, akik nem annyira tájékozottak és felkészültek, hogy kimerítő és szabatos választ adjanak nekem, majd pedig ki tudjam bogozni a kultúra [1] jellegzetességeit "az emberek által szőtt jelentések hálójából" Geertz ; illetőleg, hogy hozzá tudjak szólni a beszélgetés témájához, hogy véleményt alkothassak, ha erre megkérnek, s így "méltóvá váljak arra, hogy valóban beszélgessenek, és szót váltsanak velem" Kunt Egész másképp kezelnek valakit, ha látják, hogy belefáradtam a társkereső oldalak van, amit még nem tud, de sok mindennel tisztában van már.

A kulturális antropológiai terepmunka egyik alapkövetelménye a kulturális relativizmus, az előítélet-mentes szemlélődés, mely során a kutatónak a másság megértése érdekében fel kell függesztenie a saját kulturális hagyományai által meghatározott értékrendet Borsányivagyis azt az elképzelést, mely szerint egyedül az lehet igaz, illetve racionális Prónai Ez szerencsére nemcsak az elfogulatlan megközelítést, a tudományos és emberi nyitottságot teszi lehetővé, hanem azt is, hogy a terepen lévők el- sőt bizalmukba fogadják a kutatót.

Ezt csak megerősítette az, amikor meséltem más közösségekben szerzett tapasztalataimról vagy csak megemlítettem onnan egy ismert nevet, hiszen akkor egyrészt az én "ismerőseim" az ő ismerőseik is, másrészt, ha máshol elfogadtak, akkor nekik sincs okuk a túlzott bizalmatlanságra. S "a terepről, mint minden empirikus valóságról, csakis a bejáratosak, az otthonosan mozgók, a befogadottak, a nyelvet és szimbolikus valóságot értők hozhatnak tapasztalatot" A.

Gergely Alkalmazott adatgyűjtő módszereim a résztvevő megfigyelésen, beszélgetésen kívül az interjúkészítés, a média figyelemmel kísérése volt, illetve a résztvevő megfigyelés tapasztalatainak rendszeres megvitatása az adatközlőkkel.

HATÁRMEZSGYÉN. PROGRESSZÍV KÖZÖSSÉGEK A ZSIDÓ VALLÁSI MEZŐBEN SZÁSZ ANTÓNIA

Adatrögzítési technikáim a különböző helyzetek, az adatközlők személyének függvényében a következők voltak: események, beszélgetések teljes vagy a lényegi momentumokra koncentráló rekonstruálása kulcsszavak segítségével; jegyzetelés a helyszínen; célzott beszélgetés előre gyártott kérdések alapján; diktafon, fényképezőgép használata. Ismerje meg a tanulási műhely judaizmus, az imakönyvek, szent szövegek, kommentárok forgatása is nélkülözhetetlen mind a résztvevő megfigyelés, mind a terepmunka során Rékai A felhasznált tudományos antropológia, szociológiai, illetve a zsidó kultúrát, történelmet feldolgozó irodalom mellett a közéleti fórumok, hitéleti vagy cionista újságok Szombat, Új Élet, Erec, Remény is képet adnak a kultúráról.

Az irodalmi alkotások pedig, ha nem is valósághűen, de érzékletesen képesek kifejezni azokat az érzéseket, gondolatokat, amelyeket a kultúra tagjai esetleg nem tudnak megfogalmazni, vagy legalábbis nem ilyen formai- illetve összefüggésrendszerben.

Ezek az olvasótábornak, s legalább emiatt a kutatónak is igen fontosak és tudatformálóak. Az írott forrásokban - egységes szabályrendszer híján - a héber szavak legkülönbözőbb átírásával lehet találkozni. Mást használnak az egyes felekezetek, ismerje meg a tanulási műhely judaizmus héber nyelvet askenáz "európai"illetve szefárd "keleti" kiejtés szerint beszélők. Mivel a mai tudományos átírás az Izraelben hivatalos szefárd kiejtésű hébert ismerősök svájci farmer újság normatívnak, s a Szim Salom közösség is ezt követi, ezért Dr.

A Szim Salomban előfordulnak következetlenségek az átírásban - pl. Tekintettel arra, hogy a Szim Salom Ismerje meg a tanulási műhely judaizmus Magyarországon egyelőre kevéssé elfogadott, s már eddig is adódtak olyan - magán- vagy közéleti - helyzetek, amikor egy-egy tagnak "nem volt tanácsos bevallania", hogy reformzsidó közösséghez tartozik, a tanulmányban a közéletben amúgy is ismert személyiségek neve mellett csak az egyesület vallási vezetőjének nevét használom, továbbá képekkel sem illusztrálom az általam leírtakat.

Hiszen az antropológus elsősorban azok iránt tartozik felelősséggel, "akiknek életét és kultúráját tanulmányozza. Nevük elhallgatása mellett szeretnék köszönetet mondani minden Szim Salom tagnak kedvességükért és segítségükért, mellyel - többek között - e tanulmány elkészültét lehetővé tették.

Budapest, Január Múlt és jelen Mindenekelőtt azokat a történelmi okokat, személyes élményeket és igényeket szeretném megvizsgálni, amelyek befolyásolták az egyéni és közösségi identitáskeresés irányát, s a Szim Salom Progresszív Zsidó Közösség megalakításához elvezettek.

Érdemes tanulmányozni, hogyan vallanak a történelmi eseményekről a közösség tagjai ld. Szó lesz az első magyarországi reformrabbi avatásról és reform betérésről, valamint a közösségi élet helyszínéről. Részletesebben írok arról, milyen identitás-felfogással és milyen elvárásokkal csatlakoznak az emberek ehhez a reformzsidó egyesülethez.

A dolgozat további részében kapunk választ arra, miképpen tesz eleget a Szim Salom ezeknek az elvárásoknak. Ebben számos ismerje meg a tanulási műhely judaizmus játszott közre: egyrészt Magyarországot a legtöbb európai országhoz képest kevéssé jellemezte vallási türelmetlenség, másrészt az ország soknemzetiségű jellege történelmileg - akkor még - gyengítette a zsidóság etnikai különállásának ürügyével való megbélyegzés és távoltartás, esetleg kiűzés lehetőségét.

Továbbá a zsidók meghatározó része rendelkezett mobiltőkével - minthogy földet nem vehetett - azonkívül hatalmas piacismerettel és piaci összeköttetésekkel, s így valóságos kereskedelmi űrt töltött be. Tevékenységük haszonnal járt szinte az egésze országnak: a birtokos nemességnek, az egyháznak, de még a parasztságnak is; a szabad polgárság kivételével, akiknek konkurenciát jelentett.

Belépéshez használhatja a közösségi fiókját is!

Az össztársadalmi nyomás mégis itt volt a legkisebb, hangsúlyozottan a birtokos nemesség anyagi érdektől, nemzeti modernizációs célzattól vezérelt, "liberális" befogadó politikája miatt. A zsidóság nem csupán mobil- hanem saját hagyományos kultúrájából fakadó műveltségtőkéjével is nagyban hozzájárult az ország modernizációs készségéhez. A zsidóság és a nemzeti elit egysége ban lett teljes, midőn a "Hungarus-tudatú" Karády zsidók és a magyarok vállvetve harcoltak a szabadságharcban, s a forradalmi nemzetgyűlés első ízben mondta ki a formális egyenjogúsítást.

Felajánlottak hát egy "asszimilációs társadalmi szerződést", amellyel polgárjogokat nyerhettek a kulturális magyarítás elfogadása fejében. A zsidók számára ez magában foglalta a magyar nyelv elsajátítását, magyar nevek felvételét, továbbá zsidó vagy izraelita vallású magyar állampolgárokként való elismerésüket. Nem tekintették őket etnikai csoportnak vagy nemzetiségnek, mint a többi kisebbséget - például a szlovákokat, románokat vagy szerbeket, akik kevésbé kedvezően válaszoltak a felkínált társadalmi szerződésre.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus társkereső nő albán

E szerződés "maximális ütemű és mértékű polgárosodást és kulturális asszimilációt biztosított", egyúttal megerősítette, illetve kifejlesztette a magyar zsidóság államhűségét és ragaszkodását konkrétan Ferenc Józsefhez, aki az addigiakhoz képest rengeteg jogot biztosított számukra, melyek révén bekerülhettek a szellemi, gazdasági, politikai elitbe is.

A zsidóság így egy toleráns állam nemzeti elitjének szövetségese és partnere lett, mely az első világháborút követő évekig "mindenféle intézményes, sőt politikai antiszemita kezdeményezést leszerelt, illetve kizárt" Karády A trianoni egyezmény után Magyarország területének kétharmadát és népességének felét vesztette el, és vált etnikailag egységesebbé. A zsidók jelenléte többé nem volt szükséges ahhoz, hogy emeljék a magyarság számát.

Bibó kimutatja, hogy a magyar állampolitika érdekelt volt a zsidók politikai részvételének korlátozásában, ugyanakkor a zsidó gazdasági lehetőség és hatalom fenntartásában is - amelynek felszámolása később az ország "központi társadalmi kérdésévé" vált Bibó A zsidókat többé nem vallási alapon, izraelita magyarokként különböztették meg.

Alapvetően másnak, a magyarságtól elütőnek tartották őket - ahogy lelkük mélyén eddig is. Újra reprezentatív idegenek lettek, s mint ilyenek, gyűlölet és üldözés tárgyai Heller Úgy tekintettek rájuk, mint a befogadó közösségen élősködő, a vendéglátó társadalom vérét szívó parazitákra, "a közösség szervezetébe befúródó idegen testekre" Hermann A többségi társadalom őket tette meg minden nyomorúság, politikai és gazdasági baj, katasztrófa kútforrásául - amint ez a fajta "kivetítés" krízishelyzetben gyakorta előfordul, feszültségoldás gyanánt Hermann, ; vö.

  1. Egyetlen életút sem értelmezhető a történeti háttér ismerete nélkül.
  2. SZÁSZ ANTÓNIA: PARÁZS
  3. Különösen azért, mert mélyen gyökerező, tradicionális ideológiák és gyakorlatok megváltoztatására törekszik.
  4. Bocsáss de flört
  5. Csapatépítés intézkedések megismerni
  6. Délutáni programok Tagozataink Intézményünkben óvoda, általános iskola és gimnázium működik.
  7. SZÁSZ ANTÓNIA: PARÁZS

Allport ; Pelle Tehát a gazdasági életben komoly pozícióra szert tett zsidók csoportja kivívta nemcsak a hatalmát féltő arisztokrácia és dzsentri réteg, hanem a széles tömegek ellenszenvét is, megvetve egy újfajta antiszemitizmus alapjait. A hatalom birtokosai és a feltörekvő középrétegek fenyegetve érezték magukat a társadalom rendjének megváltoztatására törő progresszív irányzatok oldaláról is, melyek élén szintén zsidókat láttak.

Ugyanis első találkozó után társkereső zsidó értelmiség és a szegényebb zsidó rétegek igen fogékonyak voltak a koreszmék iránt, részt vettek a polgári radikalizmusban, a munkásmozgalomban, a Galilei körben, a Társadalomtudományi Társaságban, közgazdaságtannal és szociológiával foglalkoztak, újságot, folyóiratot szerkesztettek, csatáztak a klérussal, a földbirtokos arisztokráciával, bírálva a feudalista maradványokat, ahogy a zsidó nagytőkével is, elítélvén a kapitalizmus negatívumait.

Valószínűleg így és ekkor keletkezett a zsidó bankár és zsidó munkásvezér titkos kapcsolatáról, a "nemzetrontó zsidó összeesküvésről" szőtt legenda Száraz A századfordulón jelentkező, modern politikai antiszemitizmushoz hozzátartozott az az általánosabb érvényű - máig ható - elgondolás is, mely a zsidóságot "nem gyengébb, kisebbségben levő csoportnak, hanem az egész világot uralma alá hajtó, misztikus hatalommal felruházott monstrumnak festi le" Erős A zsidóellenességnek ez a fajtája elsősorban az asszimilált zsidóság ellen irányult, nem kis részben azért, mert külső jegyek alapján sokszor már nem lehetett megkülönböztetni, az "ellenség" mintegy "láthatatlanná" vált, s így annál inkább igazoltnak tetszett "összeesküvő természete" vö.

Arendt ; Szabó A lakosság és a politikai elit ilyen alaphozzáállása mellett nem ütközött különösebb akadályba, hogy a zsidókat a társadalmi, kulturális élet különböző szféráiból először újabb és újabb törvényi rendeletek útján kizárják, gettókba zsúfolják, majd náci haláltáborokban likvidálják jelentős részüket.

Azaz először elvették tőlük polgári szabadságjogaikat. Ekkorra már mindenféle identitás legitimitását megtagadták tőlük, az egyetlen "zsidó" identitás-kategória kivételével, amelyet viszont faji alapon határoztak meg, függetlenül az aktuális csoport-hovatartozástól és a személyesen átélt énidentitástól.

A zsidó identitás többé nem "az önleírásnak és a saját én átélésének egyik módja, hanem valami olyasmi, amit kívülről kényszerítenek rá az emberekre" Erős A zsidóság nagy része már beágyazódott az ország életébe. Kezdték feladni szeparatizmusukat, viseletben, viselkedésben, érzelmekben alkalmazkodtak környezetükhöz, és lazultak a vallás szabta kötelékek is.

Egyre nőtt a vegyes házasságok és kikeresztelkedések száma - nemcsak az asszimilációs kényszer diktálta érvényesülési stratégia, hanem az antiszemita erőszakra adott reakciók folyományaként is [2] vö. Karády A Vészkorszak eseményei azonban megkérdőjelezték az asszimiláció sikerességét.

A többség nem akarta, nem tudta elhinni, hogy a XX. Az utóbbi években sokat beszélnek arról, miért nem menekültek el, amíg még lehetett, illetve miért mentek "birka módjára" a gettóba vagy a halálba. Egyrészt mindenkit itt tartott valami: az ismerősök, a műhely, a ház Másrészt fokozatosan megtörték ismerje meg a tanulási műhely judaizmus s a társadalom, amelyben éltek, szembefordult velük, így nem is lett volna igazán hova menekülniük vö.

Pelle Aztán elviszik az embert az otthonából, a város legocsmányabb részébe, de néhány bútordarabot még magával vihet Alig néhány héttel később azoktól a darabjaitól is meg kell válnia Muszáj apróra összetörni az embert ahhoz, hogy ezt elviselje.

Normál körülmények között élő, jóllakott embert egyenest idehozni [a gettóba] nem lehet. Az lázad, mert még ujja hegyében érzi díványpárnája plüssfogását A világ zsidó áldozatainak száma 5 millió, melyet ben a jeruzsálemi per folyamán Eichmann megerősített Stark A magyarországi áldozatok számát csak viszonylag tág határok között lehet megbecsülni. Megbízható becslések ennél kb. De pontos számot valószínűleg soha senki nem fog tudni mondani" Karsai A közvélemény - nemcsak nálunk, de világszerte is - csak vonakodva vette tudomásul a zsidókat ért kollektív tragédia dimenzióit, s a népirtást a háborús események "normális" kísérőjelenségeként próbálta feldolgozni, melynek során nemcsak zsidók százezrei, hanem a nácik politikai ellenfelei, hadifoglyok és mások pl.

Pedig az racionálisan megmagyarázhatatlan Pelle57, A túlélőknek meg kellett birkózniuk a Holocaust szörnyű emlékével. Aki nem emigrált, [3] hanem itt maradt, fel kellett dolgoznia, hogy egy olyan társadalomban fog élni, amely egyszer kitaszította magából.

A hallgatások majd fél évszázados időszaka következett.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus participio del verbo tudni

A publicisztikát, a szépirodalmat, a "poklot is megjártak" és az idehaza szenvedők emlékiratait, valamint a dokumentumköteteket nem számítva a zsidóság magyarországi történetéről és különösen XX. Bibó István es írásai [4] után negyedszázad telt el, amíg Száraz György tanulmánya megjelent a Valóságban, ben.

A zsidóság nem akarta feltépni sebeit a röviden és felületesen elvégzett számonkérés után, nem akart feszültséget fenntartani azzal a néppel, amellyel együtt akart élni, amelynek alkotó munkájában részt akart venni Hanák ; vö.

HATÁRMEZSGYÉN. PROGRESSZÍV KÖZÖSSÉGEK A ZSIDÓ VALLÁSI MEZŐBEN SZÁSZ ANTÓNIA - PDF Ingyenes letöltés

Erős, a magyarok pedig nem akarták tisztázni saját szerepüket az események menetében, melyeknek a többség legalábbis passzív szemlélője volt. Áthárították a felelősséget a németekre és a nyilasokra. A keserű, kellemetlen emlékeket tapintattal próbálták áthidalni. Zsidó helyett elkezdtek üldözöttet mondani. Az új, kommunista rezsim radikális megoldást ajánlott fel számukra a "zsidó problémára": egy új, egyetemes jellegű társadalmi rendszert, melyben a partikularizmus, legyen az etnikai, helyi vagy vallási, irrelevánssá válna, amely előbb-utóbb megszűnik.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus mint egy normális know lejár

Az asszimiláció új formája vált elérhetővé és némelyek számára vonzóvá Mars A konkrét biztosíték a Szovjetunió volt, amely legyőzte a fasizmust, "elzavarta a nácikat meg a nyilasokat" Csaplár Azok a zsidók, akik elfogadták az ajánlatot, új karrierre találtak a politikai rendszerben, az államigazgatásban és a hadseregben, ahonnan eddig kizárták őket, de ahol most szükség volt rájuk vö. A kommunista ideológia a társadalom felosztásának alapjául az osztályt tette meg, s ezek az emberek kiváló osztályharcosok lettek.

A zsidó származású kommunistákban sokszor dominált egyfajta antiszemitizmus érzés: annyira próbálták tagadni zsidóságukat, hogy a maguk utálatát kivetítették "a zsidó fajra, a magukban lévő zsidóra" Csaplár Jó páran nem az eszmék miatt léptek be a kommunista pártba, hanem annyira bíztak gyógyító erejében, abban, hogy a kommunizmus ismerje meg a tanulási műhely judaizmus, hogy Magyarországon még egyszer üldözzék a zsidókat, hogy inkább elfogadták az eszméket is.

Mindenesetre a pártot a zsidók túlreprezentáltsága jellemezte. Ez tápot adott egy újfajta antiszemitizmus kibontakozásának, amely a bosszúvágyó kommunista zsidó képét rajzolta meg vö.

Kovács Ez megint csak hibás általánosítás: voltak persze, akikben bosszúvágy ébredt az üldöztetések és a gázkamrák miatt, sőt a rendszer valamelyest keretet is adott az ilyen indulatok levezetésére, de a többség a keserű élmények más feldolgozásához folyamodott vö.

A túlélők közül sokan utasították el vallásos örökségüket, mert a Vészkorszak után már nem tudtak hinni egy eddig jónak és igazságosnak gondolt Istenben. Egyszersmind a kommunista rezsim általánosan elnyomta a vallásos megnyilvánulásokat, [5] vagy felügyelte a vallási csoportokat a Vallási Ügyek Hivatalán keresztül. Egyetlen szervezetbe forrasztotta az ortodox, neológ [6] és status quo [7] zsidó gyülekezeteket, hogy könnyebben ellenőrizhesse őket.

De a nem nő keres társat posztokat betöltő egyének szintjén már kevésbé foglalkoztatta a kommunista pártot a vallásosság, legalábbis a személyi igazolványukba nem került be az, hogy zsidók. Ennek folytán a zsidóknak mint vallási csoportnak magyar honfitársaikhoz - katolikusokhoz, kálvinistákhoz és lutheránusokhoz - hasonló élményekben volt részük.

Mindazonáltal az egyetlen rabbinikus szeminárium az egész kommunista Kelet- és Közép-Európában Budapesten volt, ahol rabbikat képeztek a szovjet birodalom más részeibe is Mars A felekezeti lemorzsolódással egyidejűleg ellentétes irányú, de statisztikailag megragadhatatlan folyamat is zajlott. A háborút követő jelentős nő többlet, illetve a zsidó "vérvonal" megtörésének vágya [8] automatikusan megnövelte a vegyes házasságok gyakoriságát, minek folytán jelentősen gyarapodott a zsidó háttérrel, illetve rokoni kapcsolatokkal rendelkezők száma.

Hasonlóhozzászólások